Településünk földrajzi elhelyezkedése, jellemzői
Szakáld Miskolctól 22- Nyékládházától 10 km-re délkeleti irányba fekszik, közúton Nyékládháza – Mezőcsát főútvonalról Hejőszalontánál letérve, attól 2 km– re érjük el a községet.
Mezőcsát –Nyékládházát összekötő vasútvonal a település határában húzódik, Hejőszalonta vasúti megállóval.
A vasútvonalon a személyi közlekedést 2007. március 4. – én szüntették meg, amit azóta sem állítottak vissza.
A település domborzati viszonyaira jellemző, hogy a Hejő patak és a Sajó folyó által határolt síkságon terül el, mely folyók áradásai veszélyt jelentettek az itt élők számára a korábbi időszakokban. A község határától délre kezdődik a Dél – borsodi mezőség, északra találhatóak a Bükk hegység nyúlványai. A terület kavics és homok ásványi anyagban gazdag, a kül- és belterületi földek magas aranykorona értékkel rendelkeznek, amelyek kedvező lehetőségeket nyújtanak a hajdan jól prosperáló mezőgazdasági vállalkozások számára.
A település múltja
A történelemből ismert Muhi mezőváros környékéről van szó. A település határában a Csüllőn feltárt
leletek is azt bizonyítják, hogy már a honfoglalás időszakában szkíták lakta terület volt a település.
A község neve először egy 1332 évben írott oklevélben szerepel Ernye bán birtokaként.
Később a Diósgyőri vár tartozéka lett, mint a királyné birtoka. A tatárjárás és a török hódítás elpusztította Szakáldot, lakói a szomszédos falvakban találtak menedéket, megélhetést. Az elpusztított település helye pusztasággá vált, amely terület egybe folyt Pogával és a Muhi pusztával.
A török hódoltságot követően a terület visszakerült a korona uradalomhoz, ekkor Szlovák telepesek és az elűzött volt helyi lakosok népesítették be.
A XVIII. század végén készült földrajzi térképek szerint, akkor még csak fogadó, kerülő ház és „bacsó ház” állt a mai Szakáld helyén, később ezen épületek köré kezdtek házakat építeni a betelepülők.
Az így benépesülő „ szabad pusztán” az 1870 – es években életbe lépett községi törvény minősítette községgé, amely azóta is – kiállva a történelem viharait – folyamatosan fejlődik.
A lakosság életmódja, a település infrastrukturális helyzete
A lakosság a korábbi időszakban – alkalmazkodva a helyi adottságokhoz – alapvetően fölművelésből, és állattenyésztésből élt. A mezőgazdasági növény termesztés fő terménye a gabona, a tengeri, a kapás konyhakerti növények és az iparban is felhasználható növényekből tevődött össze.
A település viszonylag távol fekszik az ipari központoktól, ezért aki ott helyezkedett el, kénytelen volt naponta ingázni a lakóhely és a munkahely között.
A beszűkülő munkalehetőségek hatására egyre kevesebben járnak el dolgozni a faluból.
A tartós gazdasági visszaesés hatására növekedett a munkanélküliek száma, a település lélekszáma jelentősen nem változott az elmúlt időszakban. Jó színvonalú Szakáld közszolgáltatottságokkal történő ellátása, kiépítésre került a vezetékes gáz, az ivóvíz és szennyvíz, valamint a kábel Tv is. A belterületi utak 85% leaszfaltozott, szilárd burkolatú.
A település jövőbeni fejlődését a helyi adottságokra alapozottan célszerű meghatározni, elképzelni, ami persze nagyban függ a tágabb környezete, a nemzetgazdaság helyzetétől is.
Jók az adottságok a mezőgazdasági vállalkozások létrehozására, a meglévők fejlesztésére. A település földrajzi helyzetéből, és természeti környezeti adottságaiból következően kedvezőek a lehetőségek a falusi turizmus megalapozásához.
